A KURATÓRIUMI TAGOK PUBLIKÁCIÓS JEGYZÉKE


Dr. Horváth István

1966. Régészeti adatok Esztergom környékének településtörténetéhez. Szakdolgozat az ELTE Régészeti Tanszékén
1970. Esztergom István király korában. In Új Forrás 1970.
1971. Középkori régészeti kutatások Esztergom környékén in Műemlékvédelem - 1971/2
1972. Az ezer éves Esztergom története I-XVII. rész.= Dolgozók Lapja (Komárom megyei)
1974. Török emlékek Esztergomban. In Krónika (II.)-A Komárom megyei Múzeumok kiadványa 1974.10-13.
1975. Esztergom és környékének pusztulása a XVI-XVII. században. In Új Forrás 1976/3.
1979. Dömös és környéke. Vác, 1979. 44. p
1979. Esztergom - Szentkirály (Régészeti feltárás a vízierőmű kapcsán) in Dunai Régészeti Híradó Bp., 1979.

Magyarország Régészeti Topográfiája V. kötet - Esztergom és a dorogi járás (középkora).- -Akadémiai Kiadó Bp., 1979. (Horváth - Kelemen - Torma)

1979. Az esztergomi Porta Speciosa újabb töredéke. Esztergom Évlapjai 1979. 13-37.

Esztergom-Szentkirály, középkori falu, temető. (in:Dunai Régészeti Közlemények 1979.

1980. Ein weiteres Fragment der Esztergomer Porta Speciosa. In Acta Archaeologica Hungariae 1980. 345-362. p
1981. A klastrompusztai rom eredete.(Adatok a pálos rend történetéhez) Esztergom Évlapjai 1979.59-76.
1982. Reneszánsz emlékek Esztergomban - megjelent német nyelven a Mathias Corvinus und die Renaissance in Ungarn c. műben. Wien, 1982.
1982. Felsőbánya XIV. századi pecsétnyomója. Nagy Lajos emlékkiállítás katalógusa - Székesfehérvár 1982.
1984. Esztergom - a vár története. Tájak Korok Múzeumok sorozat 169. - Bp., 1984.
1985. Esztergom város arculatának terve (szerk.:Jánossy György) – a történeti részek: a kezdetektől a XVII.sz. végéig.

Dömös története és műemlékei.(Tájak Korok Múzeumok 229.)

Régészeti, műemléki értékek és érdekek védelme a nagymarosi vízlépcső felett.(41 old.+ térkép.- M Nemzeti Múz. kiad.)

1986. Vitéz János esztergomi palotája. (Komárom megyei Múzeumi Szervezet-Tudományos Füzetek 2-3. Tata. 91.p. -Vukov Konstantinnal.

Esztergom-Szentgyörgymező település- és építéstörténete.(A városrendezési terv része.)

1987. Az esztergomi Királyi Város régészeti értékei, régi térképei.(Megjelent az Esztergom-királyi város városépítészeti tanulmányterve c. kiadványban.)
1988. Az esztergomi pénzverde helyének kutatásáról. In Esztergom Évlapjai 1988. 297-319.(Megjelent „Az Érem” c. folyóirat 1993/1. 1-13. számában is.)

Esztergom-Vár, királyi-érseki palota helyreállítási javaslatterv (OMF) szöveges része.

Komárom megye története a honfoglalástól 1526-ig. in Komárom megye története I. szerk.: Bíró Endre, Szatmári Sarolta. – Komárom, 1988. 235-243 p.

A középkori Esztergom. in Komárom megye története I. szerk.: Bíró Endre, Szatmári Sarolta. – Komárom, 1988. 317-352. p.

Komárom megye a török korban és a Rákóczi szabadságharc megyei eseményei. in Komárom megye története I. szerk.: Bíró Endre, Szatmári Sarolta. – Komárom, 1988. 385-398. p.

1989. Középkori várostörténeti kutatások Esztergomban 1968-1988. in:Dunántúli Dolgozatok. Tört.Tud.Sorozat .PAB. Pécs 1989.
1990. Vitéz János esztergomi palotájának régészeti feltárása. In Esztergom Évlapjai 1990.78-97. p.

Mátyás-kori építkezés az esztergomi várban.(in:Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Tudományos Füzetei 6. Tata 1990. 36-51. p.

1991. Templomok, kolostorok a középkori Esztergomban. In Egyházak a változó világban. Esztergom, 1991.131-141. p.

Középkori várostörténeti kutatások Esztergomban, 1968-1988. in: Dunántúli Dolgozatok. Tört. Tud. Sorozat 3. Pécs, 1991. 149-156. p.

1993. Esztergom a XII. század végén. in:Strigonium Antiquum II. Bp. 93-99. p.
1995. Régészeti kutatások Esztergomban. In Új Forrás (Tatabánya)1995/l.
1996. A középkori Esztergom. - Medium Regni (Középkori királyi székhelyek) Bp.1996. 11-39. p.
1997. Az esztergomi Szent Adalbert székesegyház újabb töredékei (előadás-szövege nyomdában)

Das mittelalterliche Esztergom (Gran) und seine Sakralbauten. In Acta Arch. Hung. (49) 1997. 79-90. p.

1998. Széless György: Az esztergomi Szent Adalbert székesegyház. Esztergom 1998. c. kötet jegyzetei.
1999. Esztergom Szent István korában. In Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Közleményei 6. Tata, 1999. 227-254. p.
2000. Esztergom 1594. Évi ostroma, és Balassa Bálint megsebesülésének helyszíne. In Esztergom Évlapjai 2000. Esztergom, 2000. 27-40. p.
2001. Szent István király esztergomi székhelye in Miscellanea Ecclesiae Strigoniensis I. Bp., 2001. 29-36. p.
2001. Esztergom – Várhegy. Tájak - Korok - Múzeumok Kiskönyvtára 685. Budapest, 2001. 32. p.
2001. Az esztergomi királyi és érseki székhely az Árpádok korában. In: Lux Pannoniae - Esztergom az ezeréves kulturális metropolis (Millenniumi Konferencia- kötet) Esztergom, 2001. 15-36. p.

Esztergom a barokk korban. In: Limes 2001/1-2. 265-274. p.

2002. Esztergom török katonai építkezései. In: A Hódoltság régészeti kutatása. Bp.2002. 71-82. p.

Ezredév Komárom-Esztergom megyében.(Millenniumi kiadvány – Tatabánya 2002. – szerkesztő, Csombor Erzsébettel, ill. Bevezető, - Esztergom és kistérsége – H.I.)

Az esztergomi Balassa Bálint Múzeum története (és jeles emlékei). In: A magyar múzeumok születése. Bp. 2002.


2003. Esztergom a középkorban. In: Mariazell és Magyarország. Graz – Esztergom 2003. 137-143. p. – megjelent németül is, ugyanennek az emlékkönyvnek német változatában.
2004. Horváth István – Nagy Levente: Esztergom fokozott és kiemelt jelentőségű középkori emlékei. In: Régészeti Értékeink Bp. é.n. (2004). 16. p.
2005. A középkori Esztergom története és helyrajza. In: Esztergom, Szent István városa c. tankönyv társszerzője.

Esztergom és környéke története. – A híd előtörténete. In: Térségek, kapcsolatok, hidak. (110 éves a Mária Valéria Híd). Bp. 2005. 11-22. p.

2007. Régészeti kutatások Esztergom-Vízivárosban. In: Műemlékvédelem LI. évf. 2007. 4. sz. 256-261. – Külön füzetben: Özicseli Hadzsi Ibrahim dzsámi. Esztergom 2007. 10 p.

A fentiek mellett számos ismeretterjesztő cikk különféle folyóiratokban, újságokban, kisebb kiadványokban.